Bolyai Önképző Műhely

Arany János: Toldi

Baranyai Katalin tanárnő gondolatai:

Már Arany a fejét fogta, amikor még életében iskolai kötelező lett a Toldiból. Ha csak lehet, ne gondoljatok rá! Olyan sok irodalomtudományi inspirációnk van kanonizált művek újraolvasására, hogy biztosra vehető, mindenkinek lehet találnivalója a műben, akár védené, akár támadná.

Csak olvassátok újra, mert Arany a mi nyelvünk lenyűgöző mestere. És ezt akkor is vállalom, ha nyelvújítás előtti vagy szalontai tájszavainak legfeljebb a kontextusban találjátok meg a jelentését. Nem baj, visz majd benneteket előre a nyelv zenéje és a költői dramaturgia.

De megnézünk szombaton egy különleges technikájú filmet is a Toldi trilógia középső részével  – Daliás idők-  azonos címen. Biztosan állíthatom tehát, hogy témát kapunk a műtől is, feldolgozásától, ill. az utóéletétől és  beépült irodalmi értelmezéseitől is.

Aki komolyabban akarja érteni a Toldi szerepét az életműben, annak külön ajánljuk a Toldi estéjét , mert e párhuzamosan szerkesztett, de fele olyan hosszú mű sok jól elhelyezett iróniát és más hangnemet tartalmaz, ami közel áll ma hozzánk amúgy is. Mivel abban a fő kérdés a haladás és a nemzeti sajátosságok megőrzése – bővíti a Toldi tematikáját és ezzel közelebb van korunk kérdéseihez.

Megközelítések:

  1. Toldi Miklós három fizikai erőpróbájához több lelki-szellemi mozzanat is társul a műben. Miként jellemzi őt tehetetlen dühe, féktelen haragja, anyaszeretete, humora, gyermekisége, „falusi volta”, lovagi ismeretei, igazságossága és szerénysége?
    Elég lenne-e ma a jövedelem 1 %-a egy mulatozásra? Te beosztanád-e ilyen erkölcsösen anyád 100 aranyát? Mit szólsz a Bence figurához? Ha alaposan olvasol, van a műnek egy további hőse (György ellenhős): mégpedig I. Lajos, a király. Mit tudunk meg róla a 8. és a 12. énekben? Ha emlékszel a Toldi estéjére (érdemes olvasni, még tömörebb, mint a Toldi), különleges királyi szerepe, hogy két generáció között közvetítsen, ő fogalmazza meg Arany „üzenetét” a haladásról.
  2. Toldi – a „pórsuhanc, ki lerázza a körülmények jármát, és fölfelé tör”. Kérdés: mennyire indokolt  ma e mondat értelmezési nyomatékaival beszélni a műről? Ha igen, hová mozdul el az értelmezés?
  3. Kínálkozik számunkra a Herkules és a Toldi párhuzam felvillantása. Hogyan jelenik meg az amerikai álom az azonos című filmben, mi lehet a Toldi érvényes modellje a népnemzeti paradigmában?
  4. Mi lehet az oka a nőkkel kialakított kapcsolat nehézkességének az ilyen erős fickóknál?
  5. Mellékelek egy izgalmas tanulmányt a Daliás idők szövegéhez, keserves születési kínjaihoz. Sokat elárul Aranyról, a szövegvariánsokról és így magáról a Toldi szerelméről. Rengeteg történelmi információt kaptok belőle a nápolyi hadjárat és az uralkodás körülményeiről, Nagy Lajosról.
  6. Gondolkozzatok el azon, a Toldi estéjében vajon a haladás és a maradiság, a lovagi és a népiesebb világ feloldhatatlan konfliktusából, a világpolgár Lajos király és a a magyar Miklós szembenállásából, vagy másból eredhet? Esetleg a Miklós képviselte népi-nemzeti erények és az udvarban megjelenő, Arany korában már kibontakozó polgárosulás kerülnek egymással keresztbe?

Jó kérdéseket és hasznos olvasást kívánunk!

 

ajánlott linkek: Sulinet Digitális Tudásbázis, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál és Sőtér István írásai.

Megosztás:

Facebook
LinkedIn
Email
Print

Kapcsolódó tartalmak

Bon-BOM, 2026. június

Polémia a magyar érettségi körül. Mi legyen, és mi ne legyen benne. Valamint: meghatározható-e a fegyelem az általános és a középiskolában. Ha pedig nem, akkor

ÖSSZETARTOZÁS – 11. partiumi szabadegyetem

A Berettyóújfaluban megrendezett partiumi szabadegyetem ideje hívószava: Összetartozás. Összetartozás etnikumok, határ elválasztotta nemzetrészek között, valamint az összetartozás kötőanyaga: az identitás és a szeretet. Hétfőn Balázs Géza és

Bon-BOM, 2026. április–május

Rejtőzködnek a régi amerikai kultúrák, a felejtés gyors, a történelmet nem lehet megírni. Bár évente tárnak föl városokat, templompiramisokat, a kérdőjelek megmaradnak. Keressünk együtt piramisokat!

Minden út Rómába és Rómából vezet

11. Gyalogos konferencia (2026. március 26—28.) „Ha nem létezne Róma, álmodnék róla”… mondja Crassus Ceasarnak a Spartacus című filmben. A filmbeli Spartacus és Dürrenmatt Romolusa