Bolyai Önképző Műhely

bom_kiállítás

A Fehér csend kiállítás megnyitója

A juniorok elhatározták, megismerkednek a kortárs festők alkotásaival. Először Maria B Raunio műveit nézték meg az Ari Kupsus Galériában. Az élményekről Négyesi Noémi írt.

A juniorok között felmerült az ötlet, hogy kisebb művészeti galériákat is látogassunk, hogy a ritkábban emlegetett kortárs festők alkotásait is megismerjük. Kinga – aki jártas már a témában – vállalta a programok megszervezését, és rögtön előállt első javaslatával: október 16-án tartják Maria B. Raunio kiállításának megnyitóját az Ari Kupsus Galériában.

Fél hétre érkeztem a galériába, ahol a helyiség méreteihez képest már komoly tömeg gyűlt össze. Mivel Kinga korábban itt dolgozott gyakornokként, most is segített a program megrendezésében, és jó házigazdaként egész este a vendégek körül sürgölődött. A megnyitó családias hangulatban zajlott, a galéria tulajdonosa, Ari Kupsus és Konsánszky Dóra régi ismerősként köszöntötte a megjelenő művészt. Konsánszky Dóra rövid bevezetőjében szubjektív reflexióit közölte, és felhívta a figyelmet a kiállított képek, és Vaszary János nőalakjai közötti párhuzamra. A két művész munkái között nem olyan könnyű meglátni a hasonlóságot, de mindenképp érdekes eredményt adhat ez az összehasonlítás.

Első pillanatban magával ragadott a gyűjtemény képein megjelenő homogén hangulatvilág. Bár leginkább a kék és szürke szín árnyalatait használja, a háttér pedig gyakran ködös, borongós hatású, összességében a képek hangulata nem mondható negatívnak. Valami intimitást és puhaságot áraszt. Minden képen egyetlen személy szerepel – kivéve a Testvérek címűn –, de a megjelenő alakok mégsem keltenek magányos benyomást, mivel nem érezzük kirekesztettnek, elszigeteltnek őket. Ez köszönhető annak, hogy egyetlen képén se látunk éles vonalakat, ráadásul színhasználatában is közeli árnyalatokat kapcsol össze, így a szereplők nem különülnek el élesen a hátterüktől. Az így megjelenített alakok kifejezetten légiesek, nem testi valójukban ábrázoltak, inkább mintha lelkiviláguk, hangulatuk öltene alakot. A környezetbe való beleolvadás különösen erős például a Hintán című képen, itt a lábak körvonalai már egészen elmosódnak és belevesznek a háttér ködös felszínébe. A fekvő alakokat ábrázoló képek pedig a hatást keltik, mintha a nőalak a környező légkörbe burkolózna bele.

Némelyik képen hangsúlyozottabbak az arcvonások, általában véve viszont a vonalaknál fontosabbak a színárnyalatok és a bizonytalan körülhatárolású foltok. Az arcok különböző kidolgozottságánál megfigyelhető, hogy a Tűnődő képen a száj szinte teljesen eltűnik. Ezzel a többi arcvonásra és különösen a tekintetre tereli a figyelmet, amik igazán közvetíteni tudják a gyermek érzéseit. Az elvesző arcok rengetegéből, egy még kitűnik: a Fehér álom II. képen az alvó nő arca szinte világít a homályban.

Sajnálom, hogy nem tudtak többen velünk tartani erre a kellemes estére, de a kiállítás még november 8-ig megnézhető. A kis galéria családias légköre és a festőnő személyes jelenléte viszont mindenképp hozzáadott valami kis pluszt az élményhez. A továbbiakban is hasonló helyekre kalauzol majd minket Kinga, úgyhogy aki szívesen ismerkedne a kortárs művészetekkel, tartson velünk!

A kép forrása: az Ari Kupsus Galéria honlapja.
 

Megosztás:

Facebook
LinkedIn
Email
Print

Kapcsolódó tartalmak

A Kossuth-szónokverseny bemutatja: HÍDÉPÍTÉS

26. Kossuth-szónokverseny: Hídépítés Online forduló: 2025. október 12-ig Döntő: Nemzeti Színház, 2025. november 15. 2025-ben a reformkor jegyében folytatódik a Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny. A Bolyai Műhely

Bon-BOM, 2025. október

2025-ben mutatta be a Netflix a Kamaszok (Adolescence) című brit pszichodráma-, pszichokrimi-sorozatot. Egy 13 éves fiút osztálytársa meggyilkolásával vádolnak. Mi történt valójában? A kivételes érzékenységű

Bon-BOM, 2025. szeptember

A Balaton déli partján vezető római úton rendezzük meg A római út művelődési-művészeti szabadegyetemet (4. Zamárdi szabadegyetem) – a teljes program, kivonatok, ismertetők, valamint a