4. Zamárdi szabadegyetem
Időpont: 2025. szeptember 19—21. (péntek—vasárnap)
Helyszín: Hethland szálloda, Zamárdi, Kiss Ernő utca 3.
Program:
2025. szeptember 19. péntek
16:30 Arató Balázs (egyetemi docens, KRE ÁJK; elnök MNYKNT): Az örök római jog (az egyetemeken „halálzóna”)
17:00 Balázs Géza (egyetemi tanár, SZFE): Hanyatlásvégi Róma: Petronius és Fellini: Satyricon
17:30 Gyanó Szilvia (néprajzkutató, főmuzeológus, Nagykanizsa): Pannónia máig ható emlékei a magyar népéletben (borkultúra, családi gazdaság, szőlőmetsző kés, pincekulcs)
Este filmvetítés: Sorrentino: A nagy szépség (La grande bellezza, olasz-francia játékfilm, 141 perc, 2013)
2025. szeptember 20. szombat
9:00 Nagy Mihály (a Seuso-kincs régész főtárgyalója; a kincs korszakáról szóló Nyugaton kelt a nap című regény szerzője): A Seuso-kincs regényes története (a beszélgetést Balázs Géza vezeti)
10:00 Juhász Zoltán András (PhD-hallgató, ELTE; BOM): A Seuso-kincs látogatói
16:30 Csepeli György (egyetemi tanár, ELTE TáTK): Minden út Rómából kifele vezet
17:30 Korzenszky Richárd (emeritus perjel, Tihanyi apátság): A nyugati és a keleti kereszténység filozófiája
Este filmvetítés: Fellini: Satyricon (olasz filmdráma, 128 perc, 1969)
2025. szeptember 21. vasárnap
9:00 Gózon Ákos (főszerkesztő, Élet és Tudomány, Természet Világa; a BMA elnöke): Klebelsberg és a Római Magyar Akadémia
9:30 Polyák Emília (PhD-hallgató, PPKE, régész NRI): Túlvilági út: Gorsium környéki római kori sírköveken
10:00 Török Katalin (marketingvezető, Erkel Színház, PhD-hallgató, SZFE): A balácai villa romana újraélesztése
10:30 Csicsely Tamás (mérnök, IKK Engineering GmbH, Grác; alelnök MNYKNT): Római utak – mérnöki szemmel
11:00 Az Európa elrablása (szerk.: Balázs Géza és Nagy Dániel) XX. Esszencia-kötet bemutatója
Az előadások között megbeszélés, filmvita, valamint kirándulás a Kőhegyre.
Az előadások nyilvánosak, de a programokra előzetesen regisztrálni kell: iroda@bom.hu
Az előadások ajánlói:
Arató Balázs (egyetemi docens, KRE ÁJK; elnök MNYKNT): Az örök római jog (az egyetemeken „halálzóna”)
A római jog (ius Romanum) az ókori Róma jogrendszere, amely a máig nagy hatással van más jogrendszerekre. A római jogi alapelvek megismerése segíthet megérteni a modern jogi gondolkodásmódot és a jogi szabályozás hátterét.
Török Katalin (marketingvezető, Erkel Színház, PhD-hallgató, SZFE): A balácai villa romana újraélesztése
Veszprém megyében két kilométerenként vannak római emlékek. Kiemelkedik közülük a Villa romana, 1–4. század közötti valószínűleg veterán légiós gazdasága. A feltárás az egykori életmód sok-sok részletébe enged bepillantást. „Egy csepp Itália a Balaton mellett” hirdeti a régészeti park. Török Katalin az egykori római életmódot fölelevenítő programokat elemezi.
Gyanó Szilvia (néprajzkutató, főmúzeológus, Nagykanizsa): Pannónia máig ható emlékei a magyar népéletben (borkultúra, családi gazdaság, szőlőmetsző kés, pincekulcs)
A Balaton környékén használt metszőkéseket a római kori szőlőművelés pannóniai kontinuitásának tartják. De milyen más emlékei vannak a római kori szőlőművelésnek a Balaton környékén?
Nagy Mihály (a Seuso-kincs régész főtárgyalója; a kincs korszakáról szóló Nyugaton kelt a nap című regény szerzője): A Seuso-kincs, Nyugaton kél a nap
Dr. Nagy Mihály (Kaba, 1957) archeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főmunkatársa, a Seuso-kincsekért folytatott New York-i per szakértő tanúja Magyarország képviseletében, évtizedek óta a kincs első számú, nemzetközileg ismert szakértője. Számos, a témában írt tanulmánya és a sajtóban tett nyilatkozata után arra vállalkozott, hogy regényíróként, a hétköznapi emberek számára is érthető módon foglalja össze mindazt, amiről a Seuso-kincsek mesélnek. A Nyugaton kelt a Nap című regény a műkincs eredeti birtokosának, a vélhetően a császárhoz közeli, előkelő hivatali pozíciót viselő Seuso előtörténete.
Juhász Zoltán András (PhD-hallgató, ELTE; BOM—Polyák Emília (PhD-hallgató, PPKE): Seuso kincs látogatói
2019 júniusa óta a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának részeként tekinthető meg a Seuso-kincs. A látogatók sokféle kérdéssel érkeznek, ami gyakran a múzeumi vezetőiknek is kihívást jelent. A legkülönösebb, a leggyakoribb kérdéseket mutatják be az előadók.
Csepeli György (professor emeritus, ELTE, ME): Minden út Rómából kifele vezet
A Birodalom állami és katonai szervezete bámulatra méltóan stabil volt, miközben a szervezetet működtető emberekben zabolázatlan szexuális és agresszív indulatok forrtak. A Római Birodalom vezetői a nagyság és a dicsőség látható színpadán éltek, melynek láthatatlan hátsó tereiben mindent átható félelem, paranoia, bizalmatlanság, önkény és kegyetlenség honolt. A Római Birodalom csodálatos öröksége a latin nyelv, melynek tömör, világos mondatain csodálatos irodalom virágzott ki, s ezen a nyelven született meg a római jog, mely az eredendően előreláthatatlan, kiszámíthatatlan élet szereplői számára az előre láthatóság és a kiszámíthatóság eszményét állítva a rend adta biztonság tudatát teremtette meg a káosz által keltett szorongással szemben. Római örökség az etnikai sokféleséggel szembeni tolerancia, a politikai test folyamatos bővülése, a rabszolga létből kivezető polgári státusz elérhetősége, a női ambíciók elismerése, a városi életmód adta szabadság. A politikai térben a római politika öröksége a populizmus, a sokakra való manipulatív támaszkodás a kevesekkel szemben…
Korzenszky Richárd (emeritus perjel, Tihanyi apátság): A nyugati és a keleti kereszténység filozófiája
A Tihanyi-félsziget már ezer évvel ezelőtt Kelet és Nyugat, a keleti papok és a nyugati bencések békés találkozóhelye volt. „Európa az antik filozófia örököse. Elsősorban Démokritosz és Arisztotelész anyagfelfogását fejlesztette a racionális materializmus irányában. Bizánc és az ortodox Kelet a platonista ideatanhoz kapcsolódott. A platonista filozófia nem kevésbé mély, mint az arisztotelészi. Világproblémákat vetett fel és oldott meg. Az oroszok a neoplatonista filozófiához a patrisztikán keresztül kapcsolódtak.” (Hajnády Zoltán: A kultúra mint emlékezet. 1995.)
Gózon Ákos (főszerkesztő, Élet és Tudomány, Természet Világa; a BMA elnöke): Klebelsberg és a Római Magyar Akadémia
Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után a magyar kormány „új kapukat” kívánt nyitni Európára. 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megvásárolta a római via Giulán található Falconieri Palotát. Az újjászületett Királyi Római Magyar Akadémiának 1929-től részeivé vált a korábbi Fraknói Történeti Intézet, az Istitutum Pontificium Ecclesiasticum Hungaricum in Urbe. A következő húsz évben az Akadémia tagjai és vendégei voltak a legnagyobb magyar tudósok, írók, képzőművészek: Kerényi Károly, Kodály Zoltán, Lukács György, Szerb Antal és Weöres Sándor. Ezekben az években alakult ki az Akadémia falai között az ún. Római Iskola, az olasz Novecentóhoz közel álló művészeti mozgalom, tagjai Aba Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál.
Balázs Géza egyetemi tanár (az SZFE Doktori Iskola vezetője; a BMA társelnöke): Hanyatlásvégi Róma: Petronius és Fellini: Satyricon
A Római Birodalom évszázadokon keresztül uralta Európát és a mediterrán térséget, kulturális hagyatéka a legmeghatározóbb a nyugati világban. Összeomlásának oka és továbbélésének módozatai máig mítoszok és viták tárgya. Az előadás 10, főleg (történet)filozófiai, művészeti példát mutat be röviden.
(1) Összeomlás: erkölcs, dekandencia: Montesquieu: Elmélkedések a rómaiak nagyságról és hanyatlásáról (1734); Edward Gibbon: A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története (1776-1789); André Piganiol: „a Római Birodalom nem szép halállal múlt ki, hanem meggyilkolták”.
(2) Szükségszerű változás, átalakulás: Peter Brown: A késő ókor világa (1971), A késő ókor megteremtése (1978). Róma a mai multikulturális, globalizált világunkra emlékeztet
(3) Berzsenyi Dániel: Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledűl, s rabigába görbed.
(4) Madách: Tragédia, római szín: „A város pusztul, durva idegen nép / Tiporja el arany vetésidet… El fogsz pusztulni, korcsult nemzedék, / E nagy világ most tisztuló szinéről”
(5) Verlaine: „A romlás vagyok, a hanyatlásvégi Róma: / jönnek a szőke és roppant barbárhadak / s a Birodalom únt akrosztikont farag / s stílusát bágyadó alkonyat aranyozza.”
(6) Roger Martin du Gard: Vén Európa
(7) Petronius: Satyricon – Fellini-Satyricon (olasz, francia film, 1969). Petronius Satyriconja töredékes irodalmi mű; Fellini ennek jellemzőit kívánta visszaadni, filmjét mozaikokból építi fel.
(8) Derek Jarman: Szent Sebestyén/Sebastiane (latin nyelvű film, 1976).
(9) A Vatikánon kívül Magyarországon volt legtovább (1844-ig) hivatalos nyelv a latin.
(10) Lénárd Sándor Micimackó latin fordítása világsiker.
Polyák Emilia (PhD-hallgató, PPKE): Túlvilági utakon
A Római Birodalom területén előkerülő sírkövekre jellemző, hogy megjelenik rajtuk a delfinábrázolás. A delfin alakja rákerül a pannoniai sírkövekre, ott ugrálnak párban ezen kövek záródásain. Hogy kerültek át ezek a motívumok az itáliai területekről? Mit jelentenek eredeti környezetükben?
Információk:
Az előadások nyilvánosak, ingyenesen látogathatók, viszont előzetesen regisztrálni kell.
Regisztráció, valamint szállás/étkezés biztosítása: 2025. szeptember 5-ig: iroda@bom.hu
További információk: www.mnyknt.hu
Programváltozás lehetséges
Rendezi: Bolyai Műhely Alapítvány, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága
A programot támogatta:
