Sajtószemelvények alapján – 1920 és 1944 között

Az itt közölt írás, egy kis ízelítő, hogy további betekintést nyerjünk a népi kultúrába, ezúttal építészeti oldalról. A teljes vázlatot példákkal, ábrákkal, alaprajzokkal a csatolt ppt fájlban lehet megnézni.

Népi építészeti mozgalom

Sajtószemelvények alapján – 1920 és 1944 között

Építészeti szaksajtó a korban

• Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei
• Építő Ipar- Építő Művészet (konzervatív)
• Építőipari Szemle (modern)
• Magyar Építőművészet, Iparművészet (művészeti) Műszaki Világ, A Technikus (mérnöki )
• Építőmesterek Közlönye, Magyar Kőművesmesterek Lapja (építőipari)
• Műszaki Világ (a népi építészeti gyűjtés propagálása, cél: hivatalos mérnök-szakfelügyelet felállítása a falusi építkezésekhez )
• Építészet (népi reformtábor)

Alapfogalmak

• neobarokk társadalom (Szekfű Gyula)
• Népies –> népi reformmozgalom: 19. századi gyökerekkel, az agrár-Magyarország társadalmi kérdéseinek megoldására, a népi származású középosztály erőivel a húszas években indult széles körű (népfrontos) értelmiségi mozgalom, mely a reform-konzervatívizmussal is próbál szövetkezni. Előzménye a falukutató mozgalom, mely egyházi, cserkész, egyetemista és írói körökből indul (pl.Bartha Miklós Társaság), baloldali néprajzos-szociológusi-írói szárnya a politikában él tovább (Erdei Ferenc, Kovács Imre, Darvas József, Veres Péter) „
• A népi építészeti mozgalmat a lechneri és a korkérdések tisztázása is megalapozza, olyan szociális elkötelezettségű rurális építészet, amely elsősorban publicisztikában és tervekben maradt ránk (világválság, háború). Fő kérdései: korszerűség és nemzeti jelleg. Építései állami megrendelések.
• Urbánus ált. jelentése: mentalitás, mely a városiasodással jön létre és a polgári osztályhoz kötődik. Itt olyan oppozíció a népivel szemben, amely vitatja a nemzeti jelleg különös értékét, művészi meghatározó szerepét.
• Reformnemzedék (mint a reformkor és Adyék) a Trianon-nal eszmélő új (öntudatos és demokratikus elveket valló) versenyképes, új generáció
• Szociográfia szépírói eszközökkel írt valóságfeltárás (Pusztulás, Puszták népe, Tardi helyzet, A legnagyobb magyar falu, Viharsarok)
• Hungarológia a korban össztudománnyá előlépett néprajzi-nyelvészeti stb. társadalomtudomány (Györffy István „Táj és Népkutató Kp. 1938-); Magyary Zoltán
• Nemzetkarakterológia: a kor divatos megközelítési módja a nemzeti jelleg megfogalmazására (szellemtörténet)

[…]

A népi építészeti falukutatások kezdetei

Előzmények-minták:

• A századfordulótól Kodály és Bartók népzenei gyűjtőmunkája
• A 20-as évektől faluszeminárium, regöscserkészet (Sárospatak Ref. Teol. Akad.),
• Bartha Miklós Társaság, Szegedi Fiatalok (néprajz és magyarságtudomány)
• népfőiskolák, Erdélyi Fiatalok, KALOT falujárása, kiszállásai,
• Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközössége (pl. Szabó Zoltán szociográfiái),

Építész példa:

Tóth Kálmán: 1925 ” Balatoni Intéző Bizottság „Néprajzi Társaság (Győrffy István szerepe)” Magyar Ház Baráti Társaság ” Országos Szociális Felügyelőség Mérnöki Osztálya „Országos Nagycsaládosok Családvédelmi Alapja

Indulása 1935-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet kereteiben A Magyar Ház Barátai társaságban (Építészet, 1941.)
Padányi Gulyás Jenő, Tóth Kálmán, Antal Dezső, Nászay Miklós, Miskolczy László, Brestyánszky Tibor, Lehoczky György alkotta a csoportot; később csatlakozott hozzájuk Kiss Tibor, Tóth János és a CIRPAC-tól „átpártolt” Rácz György.
Négy megjelent kötetük: Tóth K.–Nászay 1936; Padányi–Tóth K.–Miskolczy 1937; Kiss 1943; Miskolczy–Vargha 1943.

[…]

Mi az ONCSA?

• 1940-ben bontakozott ki Magyarországon az a mozgalom, mely a legszegényebb családok életét volt hivatott megkönnyíteni: ez volt az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, röviden ONCSA, mely a Pécs polgármestere, Esztergár Lajos által kidolgozott produktív szociálpolitika gyakorlati megvalósulása volt.

• gondoskodás a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
• a megélhetésükben veszélyeztetett családok házhoz juttatása, gazdasági megsegítése
• anyagi feltételekkel nem rendelkező, arra érdemes családok részére anyagi eszközök biztosítása
• sokgyermekes családok intézményes támogatása

Célszerűség és építészet

Alapvető probléma volt a nagycsaládosok számára a megfelelő lakás hiánya. Ezt a problémát lakások építésével oldották meg.

Ezek az „oncsás” lakások a kor viszonyaihoz képest jól megépített, méghozzá az adott tájegységre jellemző népi stílusú épületek voltak.

ÚJ ÉPÍTÉSZET

Magyarországra tíz évnyi késéssel érkezett

• Hallgatói kiállítás a Műegyetemen (Masirevich György rend.) 1927,
• Forgó Pál könyve, az Új építészet 1928,
• 1930: Új Építőművészet – jegyzetek a budapesti XII. nemzetközi építészeti tervkiállításhoz (Kós Károly)
• 1929  a CIAM frankfurti kongresszusa

Az új építészet szerint a kor igazi problémái a szociális helyzet megoldatlan, s csak folyamatos modernizációval csökkenthetők ellentmondásai.

Magyar félelmek az új építés német példáival szemben:

• Racionális: „nem szép” (belülről kifelé építés)
• Internacionalista: „baloldali”
• Funkcionális: ésszerű és korszerű – ez közös elemmé válik a népi reformépítészet legjobbjainál, pl. jó tájolás, > benapozás, > szellőzés, > takarékos belső terek és > jó közlekedő terek

[…]

A dévaványai mintaház
„A jövő nemzedék egészsége fontosabb, mint a stíluskérdések”

• 1937-ben a Független Kisgazdapárt vezére, Eckhardt Tibor a sajtóban, a Magyarország c. lapon keresztül indított akciót az aszály sújtotta Dévaványa nagyközség szikes talajának megjavítására, s ezzel kapcsolatos a dévaványai minta-kisgazdaház megépítése (Padányi Gulyás Jenő népi – Rácz György cirpacos csapata)
• A CIRPAC a CIAM-Ost budapesti regionális konferenciáján a falu építési problémáira hívta fel a figyelmet (TF 1937, 7, p.206.)
• MOLNÁR Farkas: Új építés nagyobb léptékben (A c.i.a.m.magyar csoportjának ezévi munkája a tájszervezés és falusi építés tárgykörben
• BIERBAUER Virgil: A falusi építés időszerű kérdései (az autochton magyar építési mód kérdéseiről, a vályogépítésről; „a feladatok a magyar állam fennálló műszaki tudományos intézeteire várnak” – Ország Útja, 1937
• Az   1938-as   BNV-n   a   népiek   lehetőséget   kaptak   arra,  hogy  egy  mintalakóházat   tervezzenek   és   építtessenek.   Ennek   kialakítása   egyértelműen   válasz   volt   a   CIRPAC-osok  elképzeléseire.
• (Granasztói) RIHMER Pál A népi építészeti mozgalom („mintha a népi építészeti mozgalom való célja nem a népi erők felszabadítása, hanem ellenkezőleg megkötése lenne”) – Az Ország Útja 1938

Az 1940-től épülő ONCSA-házak a BNV- (népi) és a dévaványai tervek (cirpacos) kompromisszumos változatai.
Forrás: Pest Vármegye Közjóléti Szövetkezetének iratai, Pest Megyei Levéltár, XI.–391. 12.