Periférián – BOMovie Extra S02E05: Konstans és Tango

Filmklubjainkat sajnos a vírushelyzet és az aktuális korlátozások miatt nem tudjuk a hagyományos formában megtartani. BOMovie Extra című filmklubunk szervezője, Nagy Tibor alumnus így sem hagyja magára az érdeklődöket: a képre kattintva olvasható írása a második évad ötödik alkalmának filmjeiről, a Konstansról és a Tangoról.
Régis Wargnier: Lélektől lélekig

A film eredeti címe: Man to Man. 1870-ben játszódik egy afrikai dzsungelben és Angliában. Dr. Dogg „befog” két pigmeust, Angliába hozza, ott három tudós vizsgálni kezdi őket, hogy megtalálják a majom és az ember közötti láncszemet (evolucionizmus), kettejüket a tudományos siker vágya elvakítja, egyikőjük rájön, hogy nincs itt semmiféle láncszemről szó. Végül, az embrió kioperálása […]
Az anyák tudnak a jövőnkbe látni? – Juhász Zoltán junior reflexiója A legjobb szándékok című filmre

Az anyák tudnak a jövőnkbe látni? „Közismert, hogy miben különbözik egymástól a keleti és a nyugati gondolkodásmód: a Nyugat elemzéssel jut új ismeretekhez; ha meg akar ismerni egy virágot, darabokra vagdossa, hogy leírhassa. A keleti filozófusnak nincs szüksége leírásra, ő megszagolja a virágot.” – írja Menzel, az Oscar-díjas filmrendező tárcagyűjteményében. Bille August A legjobb szándékok […]
A test és a lélek négy dimenziója

A film egyik kézenfekvő értelmezése a cím fogalmainak és a szereplők belső világának azonosítása. Mária képviseli az ép testben tönkrement lelket, míg Endre a testi fogyaték ellenére józan ítélőképességű, tiszta jellemű karakter. Ezáltal a test és a lélek kifejezések két dimenzióját láthatjuk. Azonban a kifejezések ennél többet jelentenek, mely által új rétegeket tárhatunk fel a […]
Testről és Lélekről – Egy jelenet képi elemzése

(SPOILER!) A Testről és lélekről képi zsenialitásához kétség sem fér, emellett szeretnék érvelni egy rendkívüli módon megkomponált jelenet pár mondatos bemutatásával. A film érzelmi mélypontját (az öngyilkossági kísérletet) megelőző jelenet a menzán játszódik, s egyetlen snittben meséli el a képek rásegítésével a két főszereplő „párkapcsolati válságát”. A beállításban mindvégig egy koszos üveg homályosítja a szereplők […]
Testről és Lélekről – A szarvas mint motívum

Amennyire pogány (például a magyar mondakörből a Csodaszarvas regéje), épp annyira keresztény vonatkozásai is vannak a szarvas jelképének (42. zsoltár: „Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!”), ugyanakkor globális jelkép, vándorszimbólum is (például Buddha állítólag szarvas volt előző életében, hogy csak egyet említsek.) De maradva a magyar vonatkozásoknál […]
Mitől különleges a BOM filmvetítéseinek új helyszíne, a Premier Kultcafé?

Nem mindennapi moziban tartja filmvetítéseit a Bolyai Önképző Műhely. A BOM az idei tanévben új moziban kezdi a szombati foglalkozásokat: a Kálvin téren található Premier Kultcaféban, amely nemcsak mozi, hanem (megfizethető) kávézó és pékség, közösségi tér, kulturális helyszín és még rengeteg minden más is egyben. Ezeket a funkciókat és a mögötte lévő dolgokat szeretném bemutatni, […]
Kedves Ifjúság, kedves Bolyaisok!
Lábjegyzet a Kelet-Nyugat című filmhez A film utáni megbeszélés vitamondatai két hete dolgoznak bennem. Most van időm leírni, hogy mire jutottam velük. (Baranyai Katalin tanárnő írása az októberi filmvetítés kapcsán) Egyetlen dologról van szó, vagyis egyetlen fókuszról, ami más irányba szórta a vélekedésemet a tiétekéhez képest. Főként azon tértünk el ugyanis más-más irányba, ami […]
Milyen zene szólt Az én pasim című filmben? – avagy a stáblisták felettébb szükséges voltáról

A mozinézők szokása, hogy a film utolsó képkockája után azonnal felállnak (tisztelet a kivételnek). Fölöttébb haszontalannak ítélik, hogy az utolsó díszlettologató nevét is elolvassák, pedig míg a nevek szépen kúsznak általában fölfelé, addig a látottak lassan leülepednek, megkönnyítik a visszatérést a film világából a valóságba. Lényeges információkat is találunk ebben a betűtengerben, pl. azt, hogy […]
Fordul a filmszalag

Ismét filmek kerültek terítékre. Kelemen Luci legújabb cikkében ezúttal a lefordíthatatlanság tapasztalatáról ír.