A Bolyai Szalon utolsó estéjén Dede Éva tanárnő érkezett meg Rácz Márk felkérésére, hogy kötetlen beszélgetés során „a mesék világától a virtuális valóságig” kalauzolja a megjelenteket. A következő írásban pedig Patak Gergő mesél az estéről.

A 2015 júniusi Bolyai Szalon sütemény illatos estéjén Dede Éva tanárnő érkezett meg Rácz Márk felkérésére, hogy kötetlen beszélgetés során színes életéről, tapasztalatairól meséljen a kíváncsiak csoportjának. Az ősök mesés múltjából Dedevár, Uppony, egy kultikus honfoglalás kori szarvast mintázó zenélő botvég és a frontról érkező megfakult lapok és fényképek megrázó, kavargó, misztikus képet varázsolnak elénk.

A karcagi születés ellenére a pesti életforma a legmeghatározóbb Éva számára máig, melyet erősített a Csepelre kihelyezett általános iskolai tanárképző főiskolán töltött évek. Persze a házassággal és az élet szerpentinekkel tűzdelt útján sok fele eljutott, mint a Nyíribronyi zsákfalu iskolájába fiatal tanárként. Mégis az eddig leghosszabb tartó korszak az érdi Vörösmarty Gimnáziumban magyar tanárként töltött 22 év volt.

Tudományos kíváncsiságát és életcélját azonban a pszichológia egyre inkább piszkálta, míg a tanári posztot abbahagyva beiratkozott az ELTE esti tagozatára, hogy újabb öt évig diákként szemlélhesse a világot. Iskolapszichológusként rájött a kibékíthetetlen viszonyra a gyermekvédelmi szerepkörrel, melyet egy személyben nehéz volt jól végezni.

Kutatási területe hamar kikristályosodott, sok éves iskolai tapasztalata felhasználásával, hiszen annyit látta akár osztályfőnökként is, hogy milyen gyakori egy-egy közösségben a szekálás, piszkálódás, zaklatás, idegen néven mobing, bullying. Ez a nyelvi és nem nyelvi agresszióforma egy komoly és súlyos probléma, mely például norvég gyermekek körében akár öngyilkosságig is elfajult már.

Iskolai közegben a zaklatásnak minden iránya előfordulhat, de jelenleg ott tartunk, hogy a harctér a virtuális, internetes csatornára is átterjedt. Összességében, tehát a pszichológia szakdolgozat megszületetett ebből az aktuális, agresszióformákat feldolgozó témából, melyet folytatott későbbi publikációkban Balázs Gézával közösen is Dede Éva.

Érdekes lehet Balázs Géza véleménye, miszerint etológiai forrása is lehet a zaklatásnak, mellyel a társadalom számára gyengébbnek észlelt egyedeket próbálják felpiszkálni, hogy vagy erőre keljen, válaszként megvédve magát, vagy cselekvési képtelenségének következtében elbukjon a gyengébbik fél. Erről Pató Zsuzsinak eszébe jutott a Ne féljünk a farkastól című könyv, amit ajánl mindenkinek elolvasásra.

Közös tapasztalatunk, akár személyesen átélt zaklatás, akár mesélt élmények alapján, hogy aki tud a piszkálódásra frappánsan válaszolni, azt békén hagyják később, aki hagyja, arra pedig hosszabb időre rászállnak, megbélyegzik sértő jelzőkkel. Ami olyan károkat is okoz, hogy a gyenge egyén elszakad saját generációjától, s más generációkban keres vigaszt.

A frappáns válasz nem feltétlen erőszakot, hanem önérvényesítést jelent, és ez az igazi cél. A szópárbajnak van értelme, de célja az, hogy minél előbb kilépj a kínos szituációból. Sokszor azonban azt látjuk, hogy valós ok nélkül, akár érzelmi alapon is, még a felnőtt jelenléttel sem törődve is zaklatásba kezdenek a fiatalok, aminek a lekötetlen fölös energia és felhalmozott feszültség, unalom is az okozója. Ráadásul a média különböző formája, akár a valóságshow-k is a falka-létet, a közösségből kiszavazás és túlélés ösztönét harsogják.

A Majd kibújunk a bőrünkből egy másik könyv, amit a témával kapcsolatban ajánlottak a lelkes hallgatók, melyben egy kis majom és gyerek párhuzamos nevelkedése a kísérlet tárgya. Itt szóba került, hogy a mozgáshiányos élet ellen a bölcsödében, óvodában, sőt otthon gyermek-ringatás, hintáztatás, mozgatással is tenni kell.

A virtualitás erősödésével pedig a gyakorlatiasságunk gyengül, amit az elidegenedésünk (egymástól, a természettől, a hagyományos szokásoktól) követ és így sokszor kerülünk kínos helyzetbe, amikor alapvető tudásunk vagy elfeledett ösztönünk alkalmazására lenne szükségünk…

Könnyed zárásként tanárnő mesélt utazásairól Marokkóban, a berbereknél, Erdélyben, Gyimeslaknál és festészeti utazásként egy óriás-naptárt lapozgattunk végig kedvenc festőjétől, Caspar David Friedrich romantikus művésztől.

Az alkalomról készült további fotók a megtekinthetők a BOM facebook-oldalán.