„Most is a római úton vagyunk” ezzel a mondattal kezdődött 2025. szeptember 19-én a 4. zamárdi szabadegyetem (egyben a Bolyai Önképző Műhely befogadó tábora) – hiszen Zamárdiban a löszfal tetején vezet a római út a Kőhegy és Szántód irányába. A tájházban egy római cserép is látható.
A lélekátvivő delfin motívuma elterjedt a birodalomban, így megjelenik gorsiumi sírokon is, holott itt nincs delfin (Polyák Mimi). Ma is sokszor római utakon járunk (Csicsely Tamás, közlekedésmérnök, Grác).
Velünk él a római jog, hiszen a legtöbb jogászi alapelv ezen nyugszik. (Arató Balázs jogász, egyetemi docens). Itt, Pannóniában máig használatosak a római baltás szőlőmetszőkések (Gyanó Szilvia néprajzos főmuzeológus) A mindennapjainkban, nyelvünkben, a betűkben, a római számokban ott van Róma; a „hanyatlás” gondolata pedig irodalmunkban (Berzsenyi Dániel, Madách Imre) (Balázs Géza nyelvész).
A tál díszeinek jelentései a Seuso családhoz és a Balatonhoz (Pelso) kapcsolódnak (a névadó tál is ezt mutatja), ráadásul magát a tárgyat is ábrázolják a tárgyon. Ha a bíró következetes lett volna, akkor kiürülnének a világ múzeumai (Nagy Mihály régész, a per szakértője és a Nyugaton kelt a nap című regény írója). A Seuso-kincs 2018 óta a Nemzeti Múzeumban van, a látogatók sok mindent kérdeznek, és erősen érdekelné őket a kincs kriminalisztikai vonatkozása (Juhász Zoltán PhD-hallgató, ELTE, Polyák Mimi, PhD-hallgató, PPKE), ami körül még mindig vannak homályos részleteket, sőt még Zamárdiban is felbukkant valaki, aki szerint az igazságot egyedül ő tudja.
A „rómaiság” szétesett nyugati és keleti részre, a két rész elkülönült (Csepeli György szociálpszichológus). A nyugati teológiát a katafitkusság (állítás), a keleti a misztika, az apofatizmus (tagadás) jellemzi. (Korzenszky Richárd, emeritus perjel).
Egy csepp Itália a Balaton mellett – Baláca villájának felélesztése (Török Katalin marketingvezető, Erkel Színház). Róma földjén ott van a Római Magyar Akadémia (1927), Magyarországon pedig egy kis Róma: a szegedi Dóm tér (Gózon Ákos, az Élet és Tudomány és a Természet Világa főszerkesztője).
Balázs Géza és Nagy Dániel, valamint a jelenlévő szerzők (Bánhidi Alexandra, Nagy Máté, Paár Ádám, Dihenes Zsuzsánna, Rácz Márk, H. Tóth István, Érfalvy Dávid, Tuba Márta, Csepeli György) bemutatták az előző szabadegyetem anyagából készült, Európa elrablása című kötetet.
A 4. zamárdi szabadegyetemre (és a 21 fokos Balatonhoz) csaknem százan érkeztek, többek között Grácból, Bécsből, Budapestről, Egerből, Érdről, Csögléről, Nyíregyházáról, Kemecséről, Berettyóújfaluból, Penészlekről, Nagyváradról, Szilágypéről, Sződmeterrről, Élesdről, Csíkszeredáról, és a környékről: Zamárdiból, Balatonmáriafürdőről, Lulláról, Siófokról; a bolyaisok számos egyetemet képviseltek; az előadók többek között az ELTE, a KRE, a PPKE, az SZFE, a Corvinus, a Miskolci Egyetem oktatói közül kerültek ki.
Jövőre következik az 5. szabadegyetem. Hogy mi lesz a témája: Koppányok? Mohácsok? Lehet szavazni és újat javasolni.
Előzmények: A szabadegyetem 2021-ben egy nulladik verzióval indult, amelynek témája: a Harmadik út volt. 2022-ben Valósághajlítás, 2023-ban Bábel, 2024-ben Európa elrablása címmel rendezték meg. Valamennyi rendezvény válogatott anyaga kötetben is megjelent.
A programot támogatta:
