Kiegészítő vázlat a januári foglalkozás témájához.
(A teljes prezentáció a csatolt fájlban tekinthető meg.)
Magyar népi mozgalom – harmadik út
(és a népi – urbánus vita előzményei)
A téma aktualitása:
Általános elméleti
A 3. út politikai és gazdaságfilozófiai, a magyar viszonylatok felett álló kérdés: választ keres a liberális kapitalizmus válságára
Európai – közép-európai
A modernizáció kelet-közép európai kérdés, a felzárkózásnak gazdasági-strukturális és társadalmi-szociális, sőt politikai vetülete is van
Magyar kérdés
A népi-urbánus magyar mentalitástörténeti és kulturális kérdés: vidék & főváros (életmód, értékválasztás, civil társadalom vagy hagyomány)
A téma beágyazódása, okok:
- Történelmi: megkésett fejlődés, európai helyünk felismerése
- Eszmetörténeti és irodalmi (az irodalom és az anyanyelv mint a nemzeti identitás hordozói): „HAZA és HALADÁS”
- Gazdasági-társadalmi-politikai: polgárosulás (reformkor, Kiegyezés kora, világháború-forradalom-ellenforradalom, világválság)
=> A reformkor és a századforduló- Adyék kora után összeverődő harmadik reformnemzedék (Trianon utáni fiatalok)
Népi írók:
Szocialista, kommunista, parasztpárti baloldal: Darvas József, Erdei Ferenc, Szabó Pál, Veres Péter
Szociografikus irodalom, népképviselet: Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Zoltán
Politikai, parasztpárti szándékok: Kovács Imre, Gombos Gyula
Elvi baloldalon, ill. a radikálistól a szélsőjobboldalig: Nagy Lajos, Kodolányi János (IGE), Sinka István, Erdélyi József, Féja Géza
A vita állomásaiból:
|
I.1929-1933 VÁLASZ (1934-1938) |
A Toll (1929-1938) |
|
Szabó Dezső: Ifjú szívekben élek (röpirat) |
Komlós Aladár: Fajvédő volt-e Ady Endre? (Századunk) |
|
Németh László: Faj és irodalom ; A nép és író; Új reformkor felé |
Zsolt Béla értékelései, kritikái (A Toll) Nyugat Barátok Köre vitája a modern zsidóság útjáról (1933) |
|
Féja Géza: A régi magyarság, 1937 |
Hevesi András: Népi vagy polgári kultúra? |
|
II.1934-1937 |
|
|
Illyés Gyula: Pusztulás (Nyugat) Németh László: Debreceni káté; Egy különítményes naplójából (BH) A magyar élet antinómiái és Illyés Puszták népe fejezete (Válasz, 1934) |
Zsolt Béla: (Kalangya) Ignotus Pál: Az Új Szellemi Front körül (Századunk) Hatvany Lajos: A szellem különítményesei (Újság, 1934) |
|
Kardos Pál: Zsidó válasz Veres Péter (1937) »Faji« szocializmus vagy »tiszta« szocializmus (Szocializmus) |
|
NÉPI & URBÁNUS, építészviták 1943:
|
ÉPÍTÉSZET (1941-1944) |
TÉR és FORMA (1928-1948) |
|
PADÁNYI GULYÁS Jenő: Magyar…magyaros, P. G. J.: Minőség és magyarság |
|
|
GRANASZTÓI RIHMER Pál: Levél a szerkesztőhöz |
G.RIHMER Pál: Népi építészet és európai agrárcivilizáció, G. R. P: Farmertelep az Egyesült Államokban |
|
|
MAJOR Máté: Egy „faluépítészeti kérdőív”!; Népi építészet – népies építészet (1943/2) |
|
|
FISCHER József.: A magyar ház barátainak |
|
Miskolczy László, Padányi G.J. és Tóth Kálmán Válasz a Magyar Ház Barátai nevében Álláspontunk a magyar építészet ügyében (kéziratban maradt) |
|
|
Visszhang: MOLNÁR Farkas: Fogalomzavar az építészet és a politika körül (Nyugat, 1943/20. 380-383.)
|
|
|
Konklúziók |
|
|
CSABA Rezső: szellemi gyarmatnak az autonómiáért vívott harcát látta a vitában |
FÜSTI MOLNÁR Sándor: a vita kultúra és civilizáció szembefordulását érzékeltette |
Ajánlott irodalom a témához:
Történelmi, társadalmi háttérhez:
Szekfű Gyula: Három nemzedék 1920,
Mi a magyar?, (Magyar Szemle Társ.) 1939,
- Németh László Tanú, esszék, tanulmányok és Bibó István művei;
- A népi urbánus vita dokumentumai 1932-1947.(Sz. Nagy Péter)
Művek:
Illyés: Magyarok (Naplójegyzet, 33-38);
Féja Géza: Viharsarok;
Szabó Zoltán: Tardi helyzet, Cifra nyomorúság;
Darvas József: A legnagyobb magyar falu;
Nagy Lajos:Kiskunhalom; Veres Péter: Számadás, Gyepsor;
Kovács Imre: Néma forradalom;
Szabó Pál: Lakodalom, Keresztelő, Bölcső (®Talpalatnyi föld)
Sinka István: Fekete bojtár vallomásai;
Erdélyi József: Ibolyalevél;
Magyarország felfedezése sorozat kötetei (folytatódik)
„Tulipán-vita” Élet és Irodalom, 1975 szept.-nov.
Huszár Tibor: Bibó estéje
Borbándi Gyula: Németh László és a népi mozgalom
Szegedy-Maszák Mihály, Salamon Konrád és Monostori Imre tanulmányai
