Fejlesztésbe vetett hit
Márciusban Somody Imre volt a Bolyai Szalon vendége. A programról a házigazda Kocsis Lilla számol be.
Rovásírás nyomában
Mandics György volt vendégünk a február 5-ei Bolyai Szalonban és betekintést nyújtott többek között a rovásírás világába, csodálatra méltó elhivatottsággal.
Csővári hétvége
A junior csoport Csőváron tartotta a novemberi foglalkozását, Baranyai Katalinnál vendégeskedve. Baranyi Marci lelkes beszámolója élénk képet fest a többi BOM-tagnak is a faluról, a rablóvárról és az „érzékeny lelkű emuról”.
Modellről és szimbólumról a novemberi Szalonban
A novemberi Bolyai Szalonban érdekes gondolatokat hallhattunk Juhász Andrástól a fizikatanításról, illetve a művészetek és természettudomány között felfedezett kapcsolatokról. Az estéről Kocsis Lilla beszámolóját olvashatjátok.
Idegenekként érkeztünk, közösségként távoztunk
Balogh Réka személyes emlékeit, érzéseit osztotta meg velünk a befogadó táborról, de a teljes junior évfolyam nevében fogalmazta meg, milyen volt belecsöppenni a társaságba, majd részévé válni.
Komoly téma – vidám társaság
A függőségek kérdése nem egy pozitív téma, mégis nagyon jó hangulatban telt az idei befogadó tábor. A következő írásban a juniorok foglalják össze benyomásaikat és emlékeiket, amiből az is kiderül, hogy lelkesen várják a folytatást!
Jó emberek – Partiumi emlékek 4.
„Egy társaság és kirándulásának külső megítélését mindig a buszvezetőn szoktam lemérni.” – Balázs Géza írásában Deák Mózessel való beszélgetésén túl a zsoboki gyermekotthonban töltött pár órát idézi fel.
Tapasztalatok – Partiumi emlékek 3.
Utaztunk pár száz kilométert, átléptünk egy országhatárt, és belecsöppentünk egy szokatlan világba, ami sok tekintetben mégis ismerősnek hatott. Kramarics Áron rögzítette vegyes benyomásait az erdélyi/partiumi útról.
„Maradj meg embernek” – Partiumi emlékek 2.
Szikszai Fanni a sztánai házigazdánkkal, Papp Hunorral folytatott beszélgetést idézi fel írásában.
Nagyváradtól Gyulafehérvárig negyvenketten – Partiumi emlékek 1.
„Miért mindig ugyanoda? – kérdezik néha tőlünk, tanároktól velünk vénülő BOM-osok: miért csak Erdélybe tudunk menni? Rövid választ adok, de nem valami mással szemben állót: Erdély kimeríthetetlen.” – Olvasható Baranyai Katalin beszámolója elején, majd megtalálhatjuk a hosszabb választ is, a kifejtést, mitől kimeríthetetlen a vidék, ahol jártunk.