Németh László: A két Bolyai
Balázs Géza gondolatai Németh László drámájáról és annak nyelvezetéről. A gyermek az apa teremtése… A fiára büszke, de fiát elengedni nem tudó, sőt uralni akaró apa és az önálló életet élni akaró fiú párharca; mely tudományos nézeteikre is kiterjed. Mindkettő becsvágya, büszkesége oly erős, hogy kapcsolatuk megszakad: „a maga vérébe gázoló magyar” (334). Bár a […]
Régis Wargnier: Lélektől lélekig
A film eredeti címe: Man to Man. 1870-ben játszódik egy afrikai dzsungelben és Angliában. Dr. Dogg „befog” két pigmeust, Angliába hozza, ott három tudós vizsgálni kezdi őket, hogy megtalálják a majom és az ember közötti láncszemet (evolucionizmus), kettejüket a tudományos siker vágya elvakítja, egyikőjük rájön, hogy nincs itt semmiféle láncszemről szó. Végül, az embrió kioperálása […]
A kettősnyelvűség és a kétnyelvűség
Márta Renátó junior hallgató esszéje a decemberi tematikához kapcsolódóan: különböző kultúrák együttélése a nyelvben. Az egyetemen a „Bevezetés a nyelvtudományba” című tárgynak volt a legmagasabb bukási rátája. Mintegy 70%-unk megbukik az első vizsgán. Ez egy alapozó és általában egy nagyon fontos tárgy. Sokan csak a figyelmetlenségnek köszönhetik a kudarcot: ezen a vizsgán koncentrálni kell. A […]
Gondolatok a társadalom perifériáján élők helyzetéről I.
A hazai cigánykérdés: gazdasági és társadalmi problémák Három junior reflexiója a novemberi foglalkozás margójára. A cigányok köztudottan hátrányos helyzete több okra vezethető vissza. Először is, többnyire olyan helyen élnek, amely gazdaságilag is a periférián van, így a lehetőségük is kevesebb. Az általánosan alacsony iskolázottság is gátolja őket a kitörésben. Már az ipari forradalommal megszűntek azok […]
Gondolatok a társadalom perifériáján élők helyzetéről II.
Mint egyetemista, nemrég élek Budapesten. Este volt… Zenét hallgattam, miközben vidáman léptem ki nővérem lakásának kapuján, ki a fővárosi éjszakába. A 4-6-os villamoshoz siettem, már késő éjszaka volt. Amikor leértem az aluljáróba, megdermedtem. Hajléktalanok aludtak a fal tövében. Kopott, szakadt ruhákból készült ágyuk aligha tűnt melegnek. A saját vastag kabátom is kevésnek bizonyult azon az […]
Gondolatok a társadalom perifériáján élők helyzetéről III.
Egy Balaton melletti kisvárosban, Tapolcán éltem, mielőtt felköltöztem Budapestre. Mint sok környékbeli városnak és falunak, ennek a településnek a lakosságát is nagy számban a cigányság alkotja. Az általános negatív vélekedésekkel, előítéletekkel állítanám szembe saját, pozitív tapasztalataimat. Az egyik egy általános iskolai emlék. Sokan mondták a környezetemben, hogy a cigánygyerekek „nem akarnak tanulni”, „buták” vagy éppen […]
Az anyák tudnak a jövőnkbe látni? – Juhász Zoltán junior reflexiója A legjobb szándékok című filmre
Az anyák tudnak a jövőnkbe látni? „Közismert, hogy miben különbözik egymástól a keleti és a nyugati gondolkodásmód: a Nyugat elemzéssel jut új ismeretekhez; ha meg akar ismerni egy virágot, darabokra vagdossa, hogy leírhassa. A keleti filozófusnak nincs szüksége leírásra, ő megszagolja a virágot.” – írja Menzel, az Oscar-díjas filmrendező tárcagyűjteményében. Bille August A legjobb szándékok […]
A test és a lélek négy dimenziója
A film egyik kézenfekvő értelmezése a cím fogalmainak és a szereplők belső világának azonosítása. Mária képviseli az ép testben tönkrement lelket, míg Endre a testi fogyaték ellenére józan ítélőképességű, tiszta jellemű karakter. Ezáltal a test és a lélek kifejezések két dimenzióját láthatjuk. Azonban a kifejezések ennél többet jelentenek, mely által új rétegeket tárhatunk fel a […]
Testről és Lélekről – Egy jelenet képi elemzése
(SPOILER!) A Testről és lélekről képi zsenialitásához kétség sem fér, emellett szeretnék érvelni egy rendkívüli módon megkomponált jelenet pár mondatos bemutatásával. A film érzelmi mélypontját (az öngyilkossági kísérletet) megelőző jelenet a menzán játszódik, s egyetlen snittben meséli el a képek rásegítésével a két főszereplő „párkapcsolati válságát”. A beállításban mindvégig egy koszos üveg homályosítja a szereplők […]
Testről és Lélekről – A szarvas mint motívum
Amennyire pogány (például a magyar mondakörből a Csodaszarvas regéje), épp annyira keresztény vonatkozásai is vannak a szarvas jelképének (42. zsoltár: „Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!”), ugyanakkor globális jelkép, vándorszimbólum is (például Buddha állítólag szarvas volt előző életében, hogy csak egyet említsek.) De maradva a magyar vonatkozásoknál […]