Milyen zene szólt Az én pasim című filmben? – avagy a stáblisták felettébb szükséges voltáról
A mozinézők szokása, hogy a film utolsó képkockája után azonnal felállnak (tisztelet a kivételnek). Fölöttébb haszontalannak ítélik, hogy az utolsó díszlettologató nevét is elolvassák, pedig míg a nevek szépen kúsznak általában fölfelé, addig a látottak lassan leülepednek, megkönnyítik a visszatérést a film világából a valóságba. Lényeges információkat is találunk ebben a betűtengerben, pl. azt, hogy […]
Autokráciától autokráciáig
Furcsa keretbe foglaltam az elmúlt hetet. Hétfőn reggel 8.20-kor a Piarista Gimnáziumban volt órám; meghívtak, hogy magyarórán, főleg természettudományos érdeklődésű fiúknak beszéljek a hálózatkutatásról. Az óra elején vigyázzállás, köszöntés, végig fegyelmezett figyelem. (Pár éve egy gyakorlógimnáziumban voltam óralátogatáson, a tanulók végig leveleztek, sms-eztek és beszélgettek – az igazgató és az én jelenlétemben.) Az igazgató megmutatja az épületet (23 évig tanultam, tanítottam ott, […]
Publicisztika vagyok, ments ki innen!
A publicisztika múltjáról, jelenjéről és jövőjéről.
A barbárokra várva
Pár gondolat a barbárok és a barbárság kérdéséről J. M. Coetzee regénye nyomán.
Fordul a filmszalag
Ismét filmek kerültek terítékre. Kelemen Luci legújabb cikkében ezúttal a lefordíthatatlanság tapasztalatáról ír.
Mégsem bánnám, hogy a modernek mit követelnek?
„Kellemes meglepetés volt számomra a János passió-koncertfilm, melyet a legutóbbi foglalkozáson néztünk. Peter Sellers rendezése rá jellemző módon szokatlan és modern volt, és számomra talán az volt a legnagyobb meglepetés, hogy ez egyáltalán nem zavart.”
Egy kontinensen át tartó barátság története
„Ernesto „Che” Guevara személye két részre osztja az őt ismerők táborát: azokra, akik szeretik vagy hősként tekintenek rá, és azokra, akik elítélik tetteiért. Éppen emiatt a történelmi tényeket háttérbe, az ezen írást tovább olvasók számát pedig előtérbe helyezve koncentráljunk most a filmre. Ez ugyanis nem csupán Ernesto Guevara életének egy szakaszáról szól, hanem egy barátságról […]
Minden szélmalomharc?
Che Guevara és Don Quijote, meg a modern Don Quijoték – a 2016. március 5-i foglalkozás nyomán.
A tudós felelőssége
A tudós, a tudomány felelőssége című „élményutat” mutatta be Kőhalmi Ferenc 2016. február 6-án délelőtt a Toldi moziban. Az olvasmány: Németh László: A két Bolyai című drámája volt. A programmal kapcsolatos élményeiket foglalja össze a haladó csoport.
„Találkoztam az őrökkel, akik a várost járták”
A végzős évfolyam szeptemberben mutatta be a 10. Esszencia-kötetet, melynek a Korlátok címet adták. Az ebben megjelenő tanulmányok gondolataiból merített Varga Viktor, aki az Énekek éneke egy részletét elemezve szintén a személyes és társadalmi korlátok kérdéskörét járta körül.