„
Film: Tarkovszkij – Iván gyermekkora
Olvasmányok:
A tanulmányi programunkban előírt APÁK ÉS FIÚK című családregény Turgenyevtől filozófiai jellegű háttértudást is igénylő könyv. Elolvasásától senkit sem tántorítunk el, de más ajánlatunk is van (az ajánlatokat Goretity tanár úrral egyeztetve Baranyai Katalin tanárnő fogalmazta meg):
TURGENYEV: ÁSZJA című szép és sikeres elbeszélését (a cím egy női név, az Anna becézett orosz megfelelője) meg is filmesítették (az Ászja című kisepikája példaszerű elbeszélés és elbűvölő olvasmány),
CSEHOV: A BÉRZONGORISTA című – egyik leginkább lélekábrázoló – novelláját a művészlétről és az orosz társadalomról (Csehov ugyanolyan jó novellista, mint amilyen drámaíró. Kisemberei és enervált értelmiségi figurái olyan finom lélektanisággal vannak megrajzolva, hogy már-már képesek vagyunk szeretni őket. A bérzongorista az ember, a művész zsigeri érzékenységeiről szól).
Végül VALERIJ BRJUSZOV: TÜZES ANGYAL (1908) című regénye. Brjuszov regényét tanári tapasztalataimra és az aktualitásaira hagyatkozva ajánlom. A posztmodern előzmények miatt gondolom, hogy szeretitek a képzelt, de történelmi világban játszódó, kicsit szerelmes, kicsit ezoterikus, történelmi, de szimbolikus regényeket, amelyeket eléggé jól lehet olvasni. Valerij Brjuszov (1873-1924), ez a korfordulókat megélt szimbolista költő és író a Tüzes angyal című regényének fő alakjai egy Ruprecht nevű festő és egy Renáta nevű lány (és szerelmi háromszögük grófja) Luther kortársai, de további szereplője pl. egy Renátával kapcsolatban álló Mádiel nevű angyal is. A mű sok furcsa emberi kérdést boncolgat, pl. a boszorkányságét és a szenvedélyét, a megszállottságét. Vagyis a hitelesen ábrázolt, a XVI. századi német színtereken saját forrongó korszakának eszméit és téveszméit írja meg. Külön érdekes, hogy Szergej Prokofjev a Tüzes angyalhoz saját forgatókönyve alapján, különös hangzásvilágú nagyszabású operát komponált. Ennek a misztikus operának az első bemutatója 30 évvel követte a zeneszerző halálát (1954). E könyvnek és zenének Magyarországon máig szép karrierje van. Bódy Gábor forgatókönyvet írt Brjuszov Tüzes angyal című regényéből, melyet színpadi műként a Kamaraszínház játszott. Bozsik Yvett pedig néhány évvel ezelőtt a tánckoreográfiát készített a Tüzes angyalra. Jelenleg a debreceni Csokonai Színház előadása érdemel figyelmet: Silviu Purcărete, a jó nevű román rendező állítja színre a darabot, mely 2015-ben Budapesten is látható lesz két alkalommal: http://www.port.hu/silviu_purcarete/pls/w/person.person?i_pers_id=165192
Téma:
A szláv lélek
”
