„
Az alábbiakban néhány bevezető gondolat és interneten is elérhető irodalomjegyzék található A TANÚ (1969., r. Bacsó Péter) című film alaposabb megértéséhez:
A Rákosi-korszakban felépített koncepciós perek a valóságban is nagyon hasonlóan zajlottak. A film nem túloz, hanem a lényeget megőrizve inkább csak szelídíti a tényeket. A történet mintája a Rajk-ügy vagy más néven a tábornokok pere, és számos részlet utal a valósággal való párhuzamra.
A Rajk-per értelmi szerzője maga Rákosi Mátyás volt, akinek hírhedtté vált dicsekvését a film idézi kissé más formában: „megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött”. Bástya elvtársat Farkas Mihályról a legfelsőbb kommunista felsővezetés teljhatalmú négyesfogatának egyik tagjáról, az egykori honvédelmi miniszterről mintázták. Az őt alakító színész, Both Béla külsőre is hasonlít a miniszterhez, aki szervezőként és az ÁVO, illetve ÁVH felügyelőjeként vett részt a tábornokok perében. A forradalom leverését követően 1957 tavaszán és nyarán a csúcsvezetők közül egyedüliként „a személyi kultusz éveiben” elkövetett bűnökért és törvénysértésekért bíróság elé állították, és tizenhat évnyi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben szabadult. 1965-ben öngyilkos lett.
Virág elvtárs Péter Gáborra, az ÁVH vezetőjére utal, aki szintén tevékeny részese volt a koncepciós pereknek, de őt is ugyancsak koholt perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték már az 1954-ben. Két évet ült, majd kegyelemmel szabadult, és könyvtárosként háborítatlanul élt 1993-ig. Virág elvtársat Őze Lajos alakította, akinek a maszkja hamisítatlanul hasonlított Péter Gáborra. Még arra is történnek utalások a filmben, hogy az ÁVH vezetője korábban szabó volt.
A fentiek ma már többnyire közismert tények, de azt még nagyon kevesen tudják, hogy ki lehetett az az ember vagy emberek, akiket tanúként akartak bevonni a koholt, koncepciós perekbe. Az alábbi dokumentumok egy ártatlanul meghurcolt ember kálváriáját mutatják, be, aki csak abban különbözött Pelikán József gátőrtől, hogy értelmiségi lévén nyomban átlátott megbízói szándékán, és következetes ellenállása miatt sokkal kegyetlenebbül meghurcolták, megkínozták, mint filmbéli társát.
Ez az ember Pődör László tanár és műfordító volt, aki 1944-ben egyik tanítványa, a későbbi író, Fekete Sándor révén került az ellenállási mozgalomba. Több zsidó tanítványát és ismerősét bujtatta a deportálások idején. Baloldalinak vallotta magát, ám nem volt kommunista. A németellenes ellenállásban betöltött szerepe miatt minisztériumi tisztséget, majd konzuli állást kapott Rómában, a magyar külképviseleten a koalíciós időszakban. 1949-ben mint „megbízhatatlan” magyar és nyugaton élt „elemet” színvallásra akarták kényszeríteni, hogy tanúskodjon a később koholt vádak alapján elítélt volt belügyminiszter, Rajk László ellen indított perben. Pődör László a hamis tanúságtételt megtagadta, amiért évekig fogva tartották Kistarcsán az internáló táborban per és ítélet nélkül. Ütötték, verték, kínozták, de megtörhetetlennek bizonyult. Számos egészségkárosodást szenvedett: 1984-es haláláig több vese-, húgyhólyag- és szemműtétje volt. 1955-ben történt szabadulása után félhivatalosan, anyagi kártérítéssel rehabilitálták, és dolgozhatott a Corvina kiadónál fordítóként, majd főszerkesztőként. A magyar irodalom történetét és a magyar klasszikusokat fordította franciára; illetve ő ültette át magyarra sok egyéb mű mellett Pascal Gondolatait, Exupéry Citadella című regényét, illetve másodmagával Gregor-Patalas, A film világtörténete című munkáját.
Fekete Sándor író, egykori tanítványa úgy emlékezik meg róla több helyen, mint „az abszurd sorsot legyőző ember jelképé”-ről.
Rövid irodalomjegyzék Pődör László és a koncepciós perek témában:
Pődör László (Csorna, 1911. febr. 5. – Bp., 1984. okt. 23.): műfordító rövid szakmai életrajza az OSzK honlapján:
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12412.htm
Fekete Sándor életrajza (1927–2001) a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján:
http://www.pim.hu/object.74706D28-6221-4E9D-B43F-80AD6647DD47.ivy
Fekete Sándor: Egy bűnös írás; Chesterfield
Kritika, 1991/6: 19-21.
Morbus Hungaricus * Interjú Fekete Sándorral
Kapu, XV. évfolyam, 2002. 04., 43-45.
http://www.gecse.eu/fekete.htm
Fekete Sándor: Vácott voltam Afrikában; Emlékeim az 1956 utáni terrorkorszakból
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=909&secId=88470
Fekete Sándor: Hungaricus; Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól. Fekete Sándor hajdan illegálisan terjesztett írásának első hiteles magyar nyelvű kiadása mai magyarázatokkal
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=450&secId=42052&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Fekete+S%C3%A1ndor&limit=1000&pageSet=1
Fekete Sándor: A másik Magyarország
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FEKETE/fekete00014/fekete00016_o/fekete00016_o.html
Pődör Lászlóról – ellenállás, Eger…
http://csatomihaly.mindenkilapja.hu/blog/19401129/renderpost/19520010/1944-december-18-hetfo
274. Magyar Kommunista Párt (MKP) – Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet vonatkozó adatairól:
http://www.polhist.hu/index.php?option=com_phlev&controller=fondism&fond_id=128&object=rokon&Itemid=68
Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon. A koncepció felépítése az 1949-50-dik évi törvénysértő katonai perekben. (Bp., 2007) * A katonai főperek Magyarországon – ELTE BTK disszertációk
doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf
Dr. Schubert Katalin: A tábornokok pere, Bp. 2006. * doktori disszertáció
http://www.zmne.hu/tanszekek/Hadtortenelem/kati.htm
”
