Hétvégén átadták a kétévente kiosztásra kerülő Bolyai János Alkotói Díjat, amelynek idei kitüntetettje Nusser Zoltán agykutató. A díjazott nevét Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ünnepségen. Szabó beszédében többek közt kiemelte az agykutató munkájában tetten érhető interdiszciplinaritást, és azt, hogy Nusser számos külföldi ajánlat ellenére az itthoni karriert választotta. A 44 éves Nusser Zoltán a Bolyai-díj eddigi legfiatalabb díjazottja.

Nusser Zoltán agykutatónak ítélték idén a Bolyai János Alkotói Díjat. Az esemény azért különösen jelentős számunkra, mert a díjat gondozó alapítványból nőtt ki BOM is. „A korábbi díjazottakat látva számomra nem kérdés, hogy a legrangosabb magyar elismerést kaptam meg” – mondta köszönőbeszédében Nusser, aki közvetlen kollégáinak és diákjainak is megköszönte a közös munkát, amely a díjat megelőzte. „A tudományt, az ismeretlen megismerését tartom a legnemesebb emberi cselekedetnek” – írta a díj emlékkönyvébe.

Nusser Zoltán Bonyhádról került fel a budapesti Állatorvostudományi Egyetemre, ahonnan sikeres diplomázás után 1992-ben az Oxford Egyetem Hertford College-a vette fel doktoranduszai közé. Kiemelkedő kutatásaival a neurobiológia és idegélettani területeken több rangos nemzetközi díjat nyert el, összesen három kutatásának eredményét is publikálta a Science magazinban 2010-2012 között. 2000 nyarán hazatért, ekkor megalapította az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) a Celluláris Idegélettan Laboratóriumot, majd megszerezte az MTA doktora címet. Számos díj és elismerést követően 2007-ben 38 évesen az MTA levelező tagjának, majd 2013-ban az akadémia rendes tagjának választották. 2012-ben a Magyar Köztársaság Széchenyi Díjával ismerték el munkásságát.

Nusser szerint a XXI. században a neurológiai és pszichiátriai betegségek – például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a depresszió – jelentik talán a legnagyobb kihívást a társadalomnak. „Ezeknek a betegségeknek a kezelése jelenleg nagyon felületesen történik, mert nem tudjuk pontosan a betegségek alapjait, és nem is fogunk eljutni ezekhez, amíg nem értjük meg az idegrendszer működését. Az idegrendszer elromlását ugyanis csak akkor tudom megmondani, ha tudom, mi a normális állapot” – fogalmazott. „A focit szoktam példának felhozni” – nyilatkozta az index.hu-nak adott interjújában. „Ha tudjuk, ki a tehetséges hátvéd, csatár meg középpályás, és ha tudjuk, kik vannak a pályán és hogyan passzolják egymásnak a labdát, akkor képünk lehet arról, hogy milyen az egész focicsapat. Nekünk hasonló a célunk: megérteni, milyen típusú neuronok vannak, megérteni, hogy az egyes típusokon belül milyenek a belső tulajdonságaik, és ha tudjuk ezt, valamint azt is, hogy egymással hogyan osztják meg az információt, akkor lesz elképzelésünk arról, hogy mi történik például, ha kinyitjuk a szemünket, és észreveszünk valamit, vagy ha egy emléknyomot próbálunk felidézni a fejünkben.”

Mi az a Bolyai János Alkotói Díj?

Az alapító okirat szerint a Bolyai-díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású tudós kapja, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazottról egy független, az adott alkalomra felkért 15 tagú bizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, hét tagot az MTA delegál, hetet pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói. Az idei bizottságban több korábbi Bolyai-díjas is helyet kapott. A Bolyai-díjat első alkalommal Freund Tamás kapta 2000-ben. 2002-ben Roska Tamás elektronikai mérnök-kutatót díjazták, két évvel később Bor Zsolt lézerfizikust. 2007-ben Lovász László matematikus kapta az elismerést, 2009-ben Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológia professzor (ő volt eddig az egyetlen, aki a társadalomtudományokat képviselte), legutóbb, 2011-ben pedig Perczel András biokémikus.

(Kép: metropol.hu)