2024. szeptember 29.

Európa elrablása: történelem, művelődéstörténet, szociológia, nyelv

takacs.robert

Megtekintések száma: 242

3. zamárdi szabadegyetem

Történelem, művelődéstörténet, szociológia, nyelvészet jegyében rendeztük meg Európa elrablása címmel a 3. zamárdi szabadegyetemet a már megszokott koraőszi, napos időben, 2024. szeptember 20-22. között a Balaton parti Hethland hotelben. Az időszerű témát Gózon Ákos szerkesztő, kommunikációs szakember, a Bolyai Műhely Alapítvány elnöke vetette föl; előadásában pedig a 20 éves EU-tagság elfogadottságáról, valamint a nagy közös tudományos programok egyoldalúságáról beszélt. Bár a EU-hoz való tartozást a magyar lakosság továbbra is fontosnak tartja (nem áll ilyen jól minden EU-s ország), intő jelek az olyan közös programok, támogatások, amelyekről kiderül, hogy elsősorban a „centrumországoknak” kedveznek, és nem szolgálják a periféria felzárkóztatását. A statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok voksolási hajlandósága az EU-s választásokon csökken. Előadását színesítették az Európa elrablását megjelenítő képzőművészeti alkotások. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a trianonitól a párizsi „békéig” terjedő időszakot, valamint ennek máig érő hatását vázolta föl. Az előadást követő beszélgetésben fölvetődött, hogy vajon miért nem született még a trianoni békeszerződésről irodalmi alkotás, pedig a drámai alapot megadná a dilemma: ki írja alá a diktátumot? A szabadegyetem résztvevői latolgatták a lehetőségeket…

Európa elrablása: A görög mitológia szerint a szépséges Európéba beleszeretett a görög főisten, Zeusz, aki hófehér bika képében jelent meg Európé előtt, és rávette, hogy másszon fel a hátára, majd átúszott a föníciai királylánnyal Krétára és magáévá tette. Európé három gyermeket szült e nászból. Zeusz e kaland emlékére megalkotta bika csillagképet. A görög mítoszokban többször visszatérő bikamotívum utalás a krétai bikakultuszra.

Európa kora újkori szimbólumait mutatta be G. Etényi Nóra történész: Európa térképét magára vevő Európé, aki megfogalmazza Európa panaszát, valamint európai újságkönyvet, mérföldtáblát és az európai hadibalettet – utóbbit a szabadegyetem résztvevői szívből fölelevenítenének például egy európai parlamenti ülés kezdetén.

Communitas, kooperáció, gyenge kötések, közös haszon, empátia-szimpátia, a boldogság, a szépség keresése, reziliencia – Csepeli György – a félig Zamárdiban élő – szociálpszichológus szerint ez lenne a lehetőség a „akárkivé” válás elkerüléséhez.

Elemi kapcsolat van a melegség és a szeretet között. Miben hasonlít, miben különbözik egymástól a szerelem, a szeretet és az az isteni szeretet? Ha megértjük, akkor talán könnyebben törekedhetünk az isteni szeretet átvételére. Kövecses Zoltán nyelvész kognitív metaforák segítségével adta meg választ. Korzenszky Richárd, tihanyi emeritus perjel (tiszteletbeli elöljáró) egyetértve ezzel hozzátette a rejtett, tudatalatti anyanyelvi kód jelentőségét. Csicsely Tamás gráci mérnök egy máriacelli zarándokút kapcsán mesélte el a tragikus sorsú európai nyelvi kisebbség, a gottscheerek történetét. A helyi zarándokút története megragadta a szabadegyetem résztvevőit.

Európa az arisztotelészi kétértékű logika talaján áll, mondta Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, ezzel szemben a Kelet, sőt általában a többi kultúra világa többértékű logikát vallja. Ebből fakadnak különbségeink, amelyek egy időre felgyorsították az európai fejlődést, de most mintha a többértékű logika előzne.

A magyar jövő dilemmái a legszélesebb személyi és tárgyköröket átfogva a népi írók mozgalmában jelent meg. Ezt mutatta be Paár Ádám történész, politológus – kapcsolódva a zamárdi szabadegyem megszületéséhez, ugyanis a 0. szabadegyetem témája 2021-ben „A harmadik út” volt. Ezt követte 2022-ben Valósághajlítás, 2023-ban Bábel című szabadegyetem. A 2023-as téma kötetét Nagy Dániel irodalomtörténész-szemiotikus, a kötet szerkesztője mutatta be. A kötetben együtt szerepelnek az ismert szerzők és a Bolyai Önképző Műhely egykori és mai hallgatóinak írásai. A kötet előszavát Gózon Ákos írta. Az elméleti-történeti írások szerzői: Barna Béla, Nagy Dániel, Korzenszky Richárd, Kiss Róbert Richard, Paár Ádám, Rácz Márk; a művészeti blokkban Várhelyi Csilla, Keller Péter, Balázs Géza, Mózes Gergely, Pap Nóra írása kapott helyet. A lélektani fejezetben Skrobák Eszter és Vikár Míra írása szerepel. A Bábel című filmről Andó Réka, Bölöni Réka, Gál Leonóra, Létai Eszter, Nagy Dóra-Kata írt elgondolkodtató esszét.

A szabadegyetem végi összefoglalóban, a szabadegyetem ötletadója, Balázs Géza pedig bejelentette a 2025. évi témát: A római út. Ennek konkrét vonatkozása az, hogy Zamárdi éppen az egykori római úton fekszik, határában található egyébként az egyik legnagyobb Kárpát-medencei avar temető; a cím pedig utalás Római Birodalomra, valamint – ha még valaki emlékszik rá – az 1968-ban, a magyar származású Aurelio Peccei olasz közgazdász által alapított Római Klub (Club of Rome), amelynek célja röviden ez volt:

„Olyan módon kívánjuk feltárni az emberi események menetét, amely hatni képes a kormányokra és népekre, és befolyásolja az emelkedő népesség, a növekvő környezetszennyeződés, a nagyobb zsúfoltság és a növekvő társadalmi összeütközések trendjét”.

Másként megfogalmazva:

„Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat?
Hogyan fér össze a nemzeti gazdaságpolitikákkal és az élelmiszerek nemzetközi piacával az éhségövezetek léte? Milyen gazdasági-politikai megoldások enyhíthetik az éhezést?
Lehetséges-e, hogy a következő évtizedekben kielégítsük a világ népességének alapvető szükségleteit? Hogyan?”

A fölvetett kérdések messzemenően kapcsolódnak a 2000-ben alapított Bolyai Műhely Alapítvány céljaival; az Önképző Műhely programjában például évekig szerepelt A világ helyzete című kiadvány.

A zamárdi szabadegyetem a Bolyai Önképző Műhely és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság együttműködésében, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósul meg. A 2024. évi alkalomra Magyarországon kívül Romániából, Szlovéniából és Ausztriából érkeztek érdeklődők.

Fényképösszeállítások a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda Facebook-oldalán:

https://www.facebook.com/manyszi